Umwelt, potenzielle Wickeln Sie das Land  Probieren Sie Die berühmten Weine der Region!  Erstellen ein Erlebnis!  Kontakt mit der natur! Geschmack der Gastronomie des Lavendels,  Heilkrauter und gebruhten Tee  Werscmelzung mit der Natur auf dem Pferderücken KIRÁNDULJON T?LÜNK 1000 MÉTERRE TALÁLHATÓ TÖBB, MINT 400 NÖVÉNYT EGYBEÖLEL? PANNONHALMI ARBORÉTUMBAN !  HA NYUGALOMRA VÁGYIK ITT MEGTALÁLJA!  Teniszezzen!  HA EXTRÉMEBBEN SZERET KIKAPCSOLÓDNI, ITT A QUAD PÁLYA  EXTRÉMEBB HELYSZÍNKÉNT A KÖZELBEN LÉV? AIRSOFT ÉS PAINTBALL PÁLYÁT AJÁNLJUK!  GEOCACHING-ELJEN!  NYERJEN BETEKINÉST A PÁLINKAF?ZÉS REJTELMEIBE!  SZÁMOS VERSENYT ÉS FESZTIVÁLT KÖVETHET FIGYELEMMEL A RÁBARINGEN! VADÁSZTÁRSAIVAL ITT BIZTOS VADRA TALÁL! ISMERJE MEG PANNONHALMA TÖRTÉNETÉT
A valamikori "Pannónia szent hegyének" (Mons Sacer Pannoniae) monostora és a benne él? szerzetesközösség egyid?s a magyar államisággal, ezért a magyar kultúra kivételes fontosságú részének tekinthet?. Egy évezred lenyomata a Kisalföldb?l kiemelked?, 282 m magas hegy tetején álló és a tájegységet uraló F?apátság történelmi épületegyüttese is: bemutatja hazánk 1000 éves történetének különböz? építészeti stílusait.

A pannonhalmi Bencés F?apátság tehát mind építészeti struktúrájában, mind eszmevilágában az évezredes, folyamatos használat alatt fejl?dött, a még ma is aktív keresztény monostorok egyik egyedülálló példája, melynek szerzetesközössége tágabb környezetében, azaz egész Közép-Európában hozzájárult a kultúra fejlesztéséhez és a kereszténység terjedéséhez. Mivel a bencés szerzetesek mindenkor a térség országai és nemzetei közötti béke elérésére törekedtek, tulajdonképpen az UNESCO szellemisége korai harcosainak tekinthet?k. Ezek azok a kiemelked?, egyetemes értékek, melyekkel a F?apátság 1996-ban (alapításának 1000. évfordulóján) kiérdemelte felvételét az UNESCO Világörökségi Listájára.
996-ban Géza fejedelem meghívására a nyugati szerzetesség megalapítója, Szent Benedek követ?i érkeztek ide cseh s német földr?l, valamint Itáliából és alapították meg a monostort, melyet röviddel kés?bb Szent István látott el birtokokkal és privilégiumokkal. Az általa 1002-ben kiállított kiváltságlevélben nem csak az adományokat rögzítették, hanem a király szándékát is, mely a bencéseket arra szólítja fel, hogy naponta imádkozzanak "pro stabilitate regni nostri", azaz az ország fennmaradásáért, sértetlenségéért - a szerzetesek mind a mai napig eleget tesznek els? királyunk óhajának.
A tatárok ostromát ugyan sikerült visszaverni, a török hódoltság idején azonban többször kellett a szerzetesközösségnek hosszabb-rövidebb id?re elmenekülnie. A romos monostorban Pálfy Mátyás f?apát (1638-1646) kezdett új életet tíz szerzetessel. A következ? "csapás" a felvilágosodás korában érte Pannonhalmát: II. József király 1786-ban beszüntette az összes bencés kolostor m?ködését. 1802-ben viszont - ismét uralkodói parancsra - újjászervezték a rendeket, azzal a feltétellel, hogy részt vállalnak az oktatásban. Ily módon intézményesítették azt, amit a szerzetesek mindig is feladatuknak tekintettek és évszázadok óta gyakoroltak is.
A pannonhalmi F?apátság hazánkban jelenleg a bencés hagyományokat követ?, klasszikus monostorelrendezés egyetlen épen maradt példája. A templom déli oldalára épült a kereng?, mely körül a monostor élete zajlott. Ezt a két épületrészt köti össze a templom déli f?kapuja, a különleges szépség? "Porta speciosa". Az, hogy a templom "szép kapuja" nem a küls? térbe, hanem a kereng? felé nyílik, azt bizonyítja, hogy a templomot els?sorban a szerzetesek és nem a zarándokok számára építették. A kereng? melletti keleti épülteszárnyban lehetett a káptalanterem, a déli oldalon volt a refectorium (ebédl?terem), emellett pedig a meleged?szoba (mivel a középkori monostorokban nem f?tötték a lakószobákat). A nyugati szárnyban m?helyek és írószobák (scriptorium) voltak, a hálóhelyiségek pedig az emeleten helyezkedtek el.
Az apátsági templomban román, korai gót, kés?i gót és reneszánsz elemek egyaránt felfedezhet?k. A XI. századi, els? épület egy t?zvészben elpusztult és a XII. századi épület jelent?s méret? maradványai is csak a mai templom falaiban találhatók meg. A ma látható bazilika kialakulásának legjelent?sebb korszaka a XIII. század-ban Uros apát (1207-1243) kormányzásának ideje. Hatalomra kerülésének els? éveiben kezd?dhettek az építkezések, a befejezés a felszentelésrol szóló oklevél alapján 1224-re tehet?.
A monostor életében a következ? jelent?s építési idoszak Mátyás király nevéhez f?z?dik: a XV. század végén épült többek között a mai kereng?, a Szent Benedek-kápolna és valamennyi szentély kés?i gót boltozata. A reneszánsz épületplasztika a Sz?z Mária-kápolnán és a templom északi kapuján figyelhet? meg. A török hódoltság után a XVIII. században Sajghó Benedek f?apát (1722-1768) építtette fel a monostor ma is álló barokk épületeit - a kolostor jelenlegi kiszolgáló és lakóhelyiségeinek nagy részét, melyek közül m?vészettörténeti szempontból az új ebédl?terem érdemli a legnagyobb figyelmet. A XIX. század els? évtizedeiben épült a klasszicista torony és a könyvtár épülete, a XX. században pedig a gimnázium és a diákotthon olaszos jelleg? épülettömbje.
Az apátság tehát már kizárólag építészeti szempontból is megérne egy látogatást, gazdag m?vészeti és tudományos gy?jteményei pedig tovább emelik értékét. Könyvtára több mint 300.000 kötettel ma a világ legnagyobb bencés gy?jteménye. A F?apátsági Levéltár számos, értékes dokumentumának leghíresebb darabja a legrégibb magyar (és egyben finnugor) írásos nyelvemlék, a tihanyi apátság 1055-ös alapító oklevele. A monostor képtára, metszettára, numizmatikai gy?jteménye, régiségtára és kincstára szintén jelent?s. Történelmi információkkal és m?vészeti benyomásokkal telve a monostor arborétumában kapcsolódhat ki a látogató, ahol közel 400 növényfajt gondoznak.

|